Prim Hírek

A bevezetőben ígértek előtt azonban térjünk viszsza egy kicsit az üzletiintelligencia-fejlesztések eredményeire és alkalmazásuk gyakorlatára, hogy az előző számunkkal nem találkozókat se kényszerítsük fejest ugrani a témába.
Az üzletiintelligencia-fejlesztéseket a – különösen az üzleti folyamatok elektronizálásának hajnalát jellemző, de ma sem ismeretlen – szigetrendszerek változatos adatformátumaiból történő, a kiértékelhetőséget szolgáló összehasonlíthatóság érdekében egységes szemléletet igénylő riportolás nehézségei gerjesztették. A különböző forrásrendszerek adatainak egységesítésére való törekvések eredményeként létrejött adatintegráció a riportkészítésen túl további lehetőségeket is kínált. Az ezekhez alkalmazott számítástechnikai technológiákra ragasztotta rá az „utókor” az üzleti intelligencia (a továbbiakban: BI) megnevezést.

Az alkalmazott informatikai eszközök gyakorlatában azonban még nem ment végbe olyan mértékű fejlődés, amilyen például a vállalati folyamatok támogatásának területén az integrált rendszerek megjelenésével – kiemelten a nagyvállalatoknál – lezajlott, vagyis a legtöbb cégnél még ma is a táblázatkezelő, többnyire az Excel a leggyakrabban alkalmazott megoldás. Ebből fakadóan az adatok értelmezése, elemzése és az eredményekre támaszkodva a legkülönbözőbb vállalati területek igényeinek megfelelő javaslatok kidolgozása, a gyors és hatékony vezetői döntéstámogatás helyett az adatokkal és a köztük lévő összefüggésekkel való küzdelem, a változások informatikai követése és a mindig előforduló hibák keresése rabolja az időt. Pedig a piacon megtalálhatók a szoftvergyártóknak a döntéstámogatási informatikai architektúra teljes vertikumát lefedő termékei mellett az egy-egy területre specializálódott szállítók (pl. MicroStrategy) alkalmazásai is. Ám mert hatékony alkalmazásuk feltételekhez kötött, nehezebben nyernek tért, a vállalatok, kiemelten a kkv-k jelentős hányada marad a kockás papír, jobb esetben az Excel alkalmazásánál. A fentiek alapján nem véletlen, hogy gyakorlatilag minden BI-gyártó megvalósított valamilyen szintű Excel-integrációt, ezzel próbálva közelíteni a rögzült felhasználói szokásokhoz.

Annak ellenére nehéz megtenni az első lépést a BI alkalmazásának irányába, hogy egy jó vállalati jelentéskészítő és döntéstámogató rendszer alkalmazásával a központi adatbázisba integrálható az összes szükséges információ, összekapcsolhatóan elemezhetők a különböző üzleti területek adatai, s így a vezetés számára átfogó, megbízható és általánosan elfogadott információforrás biztosítható. Emellett – rugalmasságuknak köszönhetően – akár a felhasználók által is kódolás nélkül készíthetők új riportok, ad hoc jelentések, s az új adatforrások adatai is rugalmasan integrálhatók a rendszer architektúrájába. Mivel a legtöbb rendszer támogatja a webes technológiát, a végfelhasználók bárhonnan kapcsolódhatnak hozzá, és a külső partnerek, ügyfelek felé is megteremthető a testre szabott információközlés lehetősége. A tervező, beszámoló, elemző rendszereket támogató informatikai eszközök egyik csoportját multidimenzionális OLAP (On-Line Analytical Processing) összefoglaló néven ismeri a piac, de vannak ettől eltérő technikákat alkalmazó gyártók is – ilyen a Business Objects. A világ legtöbb nagynevű adatbázis-szállítója (mint például a Microsoft vagy az Oracle) rendelkezik OLAP-megoldással, amelynek alkalmazásával készülő tervezési, beszámoló-, elemzőrendszerek nemcsak egyszerűen kezelhetők – például a megmaradó Excel-felület miatt is –, hanem az egységes üzleti fogalmak, a központilag tárolódó adatok és a végzett számítások miatt megbízhatók, növekedésállók és továbbfejleszthetők, vagyis rugalmasak.

Az üzletiintelligencia-projektek informatikai megvalósítását minden esetben az üzleti igények elemzésének, definíciójának kell megelőznie. Az igényfelmérés során meghatározott kulcsmutatószámok mellett az adatforrásoknak, a számítások mikéntjének s az érintett riportoknak is látszaniuk kell. Erre az alapra épül rá a bevezetést végző cég különböző iparágakban BI-rendszerek bevezetéséből szerzett gyakorlata, ami nélkül a rendszerek adottságait nehezen lehetne kihasználni.